Gyula House Kft.- Ingatlan Detektív
Logo GYULA HOUSE KFT.

5700 GYULA VÁROSHÁZ U.20/A.
Márki Zoltán 70-386-6767
Sarkadi Árpád 70-369-8422
TEL/FAX: 66/362-392
E-mail: gyulahouse@gmail.com
Főoldal Ingatlanok Általános feltételeink Jog Ügyféligény Radiesztéziás felmérés (új)

Keresés Részletes keresés

Új hírdetések
Árcsökkentettek
Akciósak
Akciós banki ingatlanok

Ingatlan típusa:

Település:

Ár:
- Ft
 Feliratkozás a hírlevélre:


Hasznos információk az ingatlanforgalmazásban előforduló alapfogalmakról a teljesség igénye nélkül (a közölt információk csak tájékoztató jellegűek)

- Tulajdonjog fenntartása
- Birtokbaadás
- Közös tulajdon
- Előleg
- Foglaló
- Jelzálogjog
- Elidegenítési és terhelési tilalom
- Telki szolgalom
- Széljegy
- Ingatlan
- Ingó dolog
- Hagyaték
- Kötelesrész
- Kötelesrészre jogosultak
- Vagyoni értékű jog
- Haszonélvezet
- Használat
- Kiszabás
- Tisztaérték
- Haszonélvezeti, használati érték
- Adásvétel
- Csere
- Öröklés
- Ajándékozás
- Öröklési, ajándékozási illeték
- Az illeték mértéke
- Visszaterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál
- Lakástulajdon szerzése estetén a vagyonátruházási illeték
- Személyi jövedelemadó
- Foglaló
- Előleg
- Mi tekinthető jövedelemnek?
- Bővebben az illetékről
- Ingatlan szerzéshez kapcsolodó illetékezés (2007)



Tulajdonjog fenntartása
Az eladó tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles - külön nyilatkozattal - a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Birtokbaadás
Beköltözési idő, mely többnyire együtt jár a tulajdonjog átruházási nyilatkozattal.

Közös tulajdon
Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Előleg
Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg mindig visszajár.

Foglaló
A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.

Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Elidegenítési és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja

Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja.

Ingatlan
Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről, beszél.

Ingó dolgok
Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők.

Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek.

Kötelesrész
A Kötelesrész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta.

Kötelesrészre jogosultak
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, kötelesrészül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. ( tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog)

Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti.

Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog.

Kiszabás
Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

Tisztaérték
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett - illetékfizetési kötelezettség alá eső - vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét.

Haszonélvezeti, használati érték
Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Adásvétel
Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben a dolog átvételére, és vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, mely közjegyző vagy ügyvéd jegyzett.

Csere
A csereszerződésben a felek az ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, azaz mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében. A csereszerződés annyiban különbözik az adásvételtől, hogy a tulajdonjog átruházásáért ellenszolgáltatásként egyik vevő sem vételárat fizet, hanem a saját tulajdonjogának átruházását vállalja.

Öröklés
Az öröklésnek két fajtáját különböztethetjük meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. Ennek alapján - az alábbi sorrendben - az elhalt személy leszármazói, házastársa, ezek hiányában pedig a felmenői örökölnek. Ha az örökhagyó után leszármazók és túlélő házastárs is marad, az ingatlan tulajdonjogát a leszármazó (k) öröklik, a házastárs pedig - özvegyi joga alapján - holtig tartó haszonélvezetre jogosult. (Az özvegyet megillető haszonélvezeti jog újabb házasságkötéssel megszűnik!) Az örökhagyó végintézkedése alapján, a törvényes öröklés szabályaitól eltérően lehet a hagyaték - így a hagyatékba tartozó ingatlan - jogi sorsát rendezni.

Ajándékozás
Az ajándékozási szerződésben megajándékozott ingyenesen - ellenérték fizetése nélkül - szerez tulajdont. Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést írásba kell foglalni, s a tulajdonszerzéshez - az adásvételhez hasonlóan - ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges. Ezért a szerződésnek tartalmaznia kell azokat a kellékeket, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási törvény a bejegyzésre alkalmas okiratokra előír. Célszerű utalni a felek között fennálló esetleges rokonsági kapcsolatra is, mert ez a tény az illeték mértékét befolyásolja.

Öröklési, ajándékozási illeték
Ingatlan (lakás kivételével) öröklése, ajándékozása esetén az illetéket az ingatlan tiszta értéke után kell megfizetni. Az illetéket kiszabás alapján az örökös/megajándékozott fizeti meg pénzben.

Az illeték mértéke
Lakástulajdon öröklése, ajándékozása esetén az illetéket a lakástulajdonnak az illetékekről szóló törvény szerint számított tiszta értéke után kell megfizetni kiszabás alapján pénzben. Az illeték megfizetésére a szerző fél köteles.
 
I. csoport az örökhagyó/ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe- fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel esik egy tekintet alá) öröklésnél 2,5% ajándékozásnál 5%.
II. csoport az örökhagyó/ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére öröklésnél 4% ajándékozásnál 8 %.
III. csoport minden más örökös/megajándékozott terhére öröklésnél 5% ajándékozásnál 10%.

Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlannál
Az illetéket a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén, pedig a megszerzett vagyon forgalmi értéke után kell kiszabás alapján pénzzel megfizetni. Az illeték mértéke (lakás kivételével) 10 %.

Lakástulajdon szerzése esetén a vagyonátruházási illeték
Alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%

Személyi jövedelemadó
Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után a magánszemélyeknek személyi jövedelemadót kell fizetniük. Az átruházásból származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül. Az adó mértéke ebben az esetben 25 %.

Foglaló

  • Az ingatlan megvásárlása általában nem kis beruházás, és viszonylag kevés esetben fizet a vevő azonnal készpénzben. Leggyakrabban foglalót ad, majd meghatározott ütem szerint kifizeti a vételárat.
  • A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely a szerződés beteljesedését szolgálja. A szerződést biztosító mellékkötelezettség szerepe a szerződés szankcionálására szolgál azzal, hogy a szerződést megszegő felet valamilyen anyagi hátránnyal sújtja.
  • A foglalót a vevő adja a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül. A foglalót ténylegesen át kell adni a szerződés megkötésekor. Az átadott pénzösszeg foglaló jellegét a szerződésben ki kell emelni, és pontosan meg kell nevezni, a foglaló jellegnek a szerződésből egyértelműen ki kell tűnni.

A foglalónak hármas joghatása van: A szerződés megkötésének jele.

  • Biztosíték, visszatart a szerződésszegéstől. éppen ezért az összege olyan nagyságú legyen, ami komoly hátrányt jelent a szerződést szegő félnek. A foglaló összege a felek szabad megegyezésének függvénye, általában a vételár 5-30 %- a között mozog.
  • Kárátalány szerepét is betölti, mivel felmenti a nem vétkes felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól. Ha a szerződést teljesítik a foglalót a vételárba be kell számítani. Ha a szerződés a vásárló hibájából hiúsul meg, (akkor a teljesítés meghiúsulásáért) az adott foglalót elveszíti. Ha a szerződés az eladó hibájából hiúsul meg, úgy a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni.
  • A foglalóról szóló kitételek az adásvételben kell feltüntetni, melyből ki kell tűnnie a vételárnak, a foglaló összegének, és a visszatartott összeg dátumának, amely egyben a (birtokbavétel) beköltözés, azaz kulcsátadás napja is szokott lenni. Ha netán a foglaló nem a szerződésben (vagy előszerződésben), azaz ügyvédi közreműködés nélkül rögzítik, úgy ne feledkezzenek az eladó és vevő aláírásán kívül a magánokirat hitelességét biztosító két tanú aláírásáról sem.
Ha a szerződés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem, vagy mindkét fél felelős, akkora foglaló visszajár. Visszajár a foglaló akkor is, ha felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják.

Előleg
A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előre fizetés. Bizonyos súlya ennek is van, de mivel nem tartozik hozzá szankció, ez inkább jelképes értékű. Nem sokkal ér többet, min a szóbeli ígéret. A szerződés meghiúsulása esetén az előleg teljes összege visszajár. Tehát a szerződés megkötésekor a későbbi viták és félreértések elkerülése érdekében, célszerű pontosan és egyértelműen meghatározni mikor esik szó előlegről és mikor foglalóról.

Bővebben a személyi jövedelemadóról A személyi jövedelemadó törvény szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. Az ingatlan értékesítésekor keletkező jövedelem után 25 % személyi jövedelemadót kell fizetni.

  • Az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
  • Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározásának kiindulópontja a bevétel, amely az adásvételi szerződésben feltüntetett összeg, de ha az ingatlan elidegenítéséhez bírósági határozat kapcsolódik, akkor a bevétel az e határozatban megállapított érték.
  • Az adótörvény szerint az ingatlanok cseréje olyannak számít, mintha a cserepartnerek adásvételi szerződést kötöttek volna, ilyenkor az ingatlanértékesítés bevételének a csereszerződésben feltüntetett értéket kell tekinteni.
  • Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek. Így levonható a megszerzésre fordított összeg, levonható az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például megfizetett illeték, az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége és az ingatlan eladásával kapcsolatosan felmerült kiadás, például a hirdetések díja.
  • Fontos szabály, hogy a jövedelem meghatározásánál nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

Mi tekinthető jövedelemnek?
Az ingatlanért, (a vagyoni értékű jogért) kapott összeg 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg bármely ok miatt nem állapítható meg. Fontos új szabály, hogy az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében mérsékelni kell. Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladástól számított hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenkénti 10 % ponttal nő, így ha az ingatlan átruházása a szerződést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség. Vásárolt lakótelekre épített ház esetében szerzési időpontnak a lakótelek szerzésének időpontját kell figyelembe venni, akkor is, ha esetleg évek múltán történt az épület felépítése. Örökölt ingatlan esetében a szerzés időpontja az örökség megnyíltának napja. A jövedelmet terhelő adót a magánszemélynek a jövedelem megszerzésének évéről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie és megfizetnie. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amely napon az érvényes adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották. A vagyonátruházásból származó jövedelem adómentesen használható fel lakáscélra oly módon, hogy ha a lakáscélú felhasználás a jövedelem megszerzését megelőzően 6 hónapon belül vagy az adóbevallás benyújtásáig megvalósul, akkor a lakáscélra fordított jövedelem utáni adót nem kell megfizetni. Ha azonban az újabb lakás megszerzése túlnyúlik az adóbevallás határidején, akkor az adót meg kell fizetni, de ha a jövedelem megszerzésétől számított 48 hónapon belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor a felhasznált jövedelem adója visszaigényelhető. Ingatlan értékesítése esetén akkor is kell adóbevallást adni, ha a magánszemély a jövedelmét az adóbevallás benyújtásáig lakáscélra felhasználta. Ekkor a felhasználást igazoló bizonylatok másolatát külön levélben kell megküldeni az adóhatósághoz. Ha az adót megfizették, de a határidőn (48 hónap) belül megtörténik a lakáscélú felhasználás, akkor azt levélben kell jelenteni az adóhatóságnak és az igazolásokat be kell küldeni, kérve a felhasznált jövedelemre jutó adó visszautalását, ehhez nem kell megvárni az adóbevallást. A lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz iktatott szerződés másolatával kell igazolni. Ha az ingatlanértékesítés jövedelmét a magánszemély lakásépítésre vagy bővítésre fordítja, akkora használatbavételi engedély és az összeg felhasználását igazoló számlák másolatát kell az adóhatósághoz beküldeni. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. A lakásszerzés kedvezménye csak akkor lesz végleges, ha az ily módon szerzett ingatlant öt évig megtartják. Abban az esetben, ha a magánszemély a kedvezménnyel megszerzett ingatlant a szerződéstől számított 60 hónapon belül elidegeníti, akkor a lakásszerzés címén igénybe vett kedvezmény ötszörösét (ha a jövedelem 20 %-al adózott) hozzá kell adni az eladásból származó bevételhez, azaz az elidegenítésből származó jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövedelmet, amely után a magánszemély nem fizetett adót, vagy visszakapta azt. Természetesen, ha ezt a jövedelmet ismét lakáscélra fordítják, akkor az adó végleges megfizetése ismét halasztódik.

Bővebben az illetékről
Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék.

Ingatlan szerzéshez kapcsolódó illetékezés (2007)
A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban néhány alap információt kaphat az ingatlanszerzéssel, un. Ingatlan vagyonátruházással kapcsolatos illetékek mértékéről Amennyiben ön ingatlant vásárol, azt, az értékéhez képest illetékfizetési kötelezettség terheli, melynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabályok határozzák meg. Lakástulajdon szerzése esetén illetéket kell fizetni. Alapja a forgalmi érték, mértéke pedig lakásonként 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalék. Egyéb ingatlannál 10 százalék.

 Energiatanúsítvány készítését vállaljuk




Weboldal késztítését vállalom!

E-mail: adam.torok96@gmail.com
Török Ádám
látogatók: 98260 Adminisztráció készítette: Török Ádám